Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós balesetek veszélye. Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Szeretnéd biztonságban tudni önmagadat, a családodat és az autódat ebben a kritikus időszakban is? Egy ilyen helyzetben a Generali casco biztosítása, vagy a kgfb mellé köthető vad- és háziállatkár biztosításunk nyújt segítséget az autónkban történt kár rendezéséhez. Töltsd ki az alábbi űrlapot, hogy kollégáink mihamarabb felvehessék veled a kapcsolatot és együtt megtalálhassátok a legjobb megoldást a számodra.
Hozzájárulok a fent megadott személyes adataimnak direkt marketing célú
kezeléséhez. Kijelentem, hogy hozzájárulásomat önkéntesen, az Adatkezelési
Tájékoztató – különösen annak
a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelésekre vonatkozó pontja – szerinti megfelelő
tájékoztatás
birtokában tettem meg.
Bővebben
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon.
Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon.
Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvadak mozgása megváltozik.
A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad – tájékoztat a Szövetség.
“A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet. Ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset,
az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni,
sem lehúzni az útról,
mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat” – hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője.
Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy
a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona,
annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.
A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv “veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői – a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is – minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat: a vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.
A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett. A vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban
a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.
A Generali 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett. Ezekből az adatokból jól látszik, hogy vadkár esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. Vadütköés esetén ugyanis az okozott kár átlagos értéke 500 000 Ft.
A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, a Generalinál pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet a vad vagy háziállat okozta balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.
Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és
az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.
Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel.
A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.
The post Vadkár biztosítás és kárbejelentés a Generalinál appeared first on Generali Előrelátók Blog.