A hazai lakástulajdonosok 74-75% százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ám a legtöbben azt gondolják, a biztosítási szerződés létrejöttével évekre letudták az ezzel járó feladatokat. Egy komolyabb káresemény bekövetkezésekor azonban kellemetlen meglepetés érheti az embert, ha nem fordít kellő figyelmet a biztosítási összegek rendszeres, időközönként történő aktualizálására – erre világít rá a Generali Biztosító legfrissebb, januári kutatása.

Alulbiztosítottság: aktuálisabb a probléma, mint hinnénk

Az inflációs környezet, az elszabadult építőipari árak, az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy

érdemes a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektetni ingatlanjaink biztosításának felülvizsgálatára

– vagyis az aktualizálásra, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot.

Az alulbiztosítottság azt jelenti, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget – ebben az esetben a keletkezett kárnak csak egy részét fizeti ki a biztosító, és a kár helyreállításához szükséges fennmaradó összeget a károsultnak saját forrásból kell állnia.

Ez bizony egy nagyobb tűzkárnál vagy viharkárnál jelentős összegre rúghat, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben.

A Generali Biztosító év eleji kutatása most rávilágít arra, hogy bizony

a magyarokat is igencsak érinti az alulbiztosítottság problémája.

Az üveg és vízkárokra koncentrálnak a magyarok

A Generali Biztosító 2023 januárjában az alulbiztosítottság kapcsán készített reprezentatív felmerésében arra volt kíváncsi, hogy a hazai ingatlantulajdonosok mekkora figyelmet fordítanak a biztosítási szerződéseikre, illetve azok aktualizálására.

A lakásbiztosítással rendelkezők ötödének – 18% – ugyanis fogalma sincs arról, hogy tartozik-e a biztosításába az alapkockázatokon túl kiegészítő szolgáltatás, és ha igen, az pontosan mire is terjed ki.

A biztosítással rendelkezők fele jellemzően az üveg (50%) és vízkárokat (46%), természeti károkat (43%) említette – ám ezek alapkockázatnak számítanak. Kiegészítő biztosításként az okos eszközök védelme, illetve a kisállatbiztosítás minden 11. válaszadónál szerepel a biztosításban.

A lakásbiztosítással rendelkezők 13%-a egyáltalán nem kötött kiegészítő biztosítást a Generali kutatása szerint.

Biztosítás aktualizálása: sokan elhanyagolják

A biztosításunk aktualizálására a jelenlegi gazdasági körülmények között bizonyos időközönként érdemes figyelmet fordítani, hogy ne forduljon elő alulbiztosítottság – ám a téma, úgy tűnik, a válaszadók nagy részét nem foglalkoztatja eléggé. A megkérdezett lakásbiztosítással rendelkezők

43 százaléka ugyanis még néhány évente sem vizsgálja felül a biztosítását.

A 18-49 közötti korcsoport negyede néhány évente foglalkozik a kérdéssel, vagy elfogadja a biztosító éves értékkövetését abban a hiszemben, hogy ez egyet jelent a biztosítás aktualizálásával.

A 18-29 évesek veszik leglazábban a problémát: náluk a megkérdezettek

28 százalékát mondhatni teljesen hidegen hagyja a téma.

Az 50-65 közöttiek viszont a legtudatosabbak – a megkérdezettek egynegyede évente igyekszik felülvizsgálni a biztosítását, és mindössze 11 százalékuk vallotta azt, hogy nem foglalkozik a kérdéssel.

Alulbiztosítottság: értékkövetés vagy aktualizálás?

Az alulbiztosítottság problémája komoly károk esetén jelentős gondot okozhat az ingatlantulajdonosoknak – és erre akadtak is példák az elmúlt időszakban. Az idei téli szezonban is gyakran olvashattunk leégett otthonokról, illetve az egyre szélsőségesebb időjárás, az óriási szélviharok is nem egy ingatlant tettek tönkre csak a tavalyi évben.

Emellett fontos tisztázni azt is, hogy az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával.

A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.

Ezért az értékkövetés mellett is érdemes időnként aktualizálni szerződéseinket.

Főleg igaz ez akkor, ha esetleg nagyobb beruházás is történt, például

napelem került a tetőre vagy külső homlokzati hőszigetelés;
nyílászárócsere,
kondenzációs kazáncsere; illetve
klíma- vagy geotermikus fűtés, tetőtér beépítés.

Ebben az esetben nem csak az értéke nőtt az otthonunknak, de újabb kockázatok is keletkeztek, amit érdemes biztosítani.

Egy példával szemléltetve az alulbiztosítottság fontosságát:

Van egy 50 millió forint értékű ingatlanunk, amit csak 30 millióra biztosítottunk még évekkel ezelőtt, ám tűzkár keletkezik, és leég az ingatlan. A példa szerinti totálkár esetén, mivel az alulbiztosítottság a biztosítási összeggel arányos kártérítést tesz lehetővé, 30 millió forintot fizet ki a biztosító, ám abból a pénzből nem lehet újjáépíteni a leégett ingatlant, így legalább 20 millió forint „hiányban leszünk”, amit a családi megtakarításokból, kölcsönökből kell eszközölni.

Összefoglalva az elmúlt időszakban az erőteljes infláció, az építőipari költségek látványos megugrása miatt sokkal többe kerül a ház újjáépítése, mint évekkel ezelőtt – emiatt is különösen fontos időnként aktualizálni szerződéseinket.

The post Sok lakástulajdonos nem foglalkozik lakásbiztosításával appeared first on Generali Előrelátók Blog.

Bejelentkezés