Közeledik a nyári szünet vége, de érdemes már időben elkezdeni tervezni a távoli jövőt – már ami a gyermekeink továbbtanulását illeti. Évente ugyanis kb. 15 ezer magyar diák dönt úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányait inkább egy külföldi intézményben kezdi meg, és egyre több példa bizonyítja, hogy ma már nem elérhetetlen álom a külföldön szerzett diploma. A költségekre viszont nem árt mihamarabb felkészülni, mert az utazás, a lakhatás, a tandíj és az egyéb rejtett kiadások akár több tíz millió forintos terhet jelenthetnek a családi kasszának. Pontosan milyen összegekkel kell számolni a külföldi továbbtanulás esetén, miért éri meg, és hogyan biztosíthatják a szülők a szükséges anyagi hátteret?
A 11 hetes nyári szünetnek már lassan a végénél járunk és fénysebességgel érkezik a szeptember is. Ilyenkor előtérbe kerülhet a pályaválasztás – a tervek, a vágyak, a lehetőségek, amikbe sok esetben az anyagiak is döntő tényezőnek számítanak.
Érdemes időben átgondolni, mit szeretnénk a jövőben
– ha például fontosnak tartjuk, hogy gyermekünk külföldön tanuljon tovább akár 10-15 év múlva, akkor hasznos, ha jó előre gondoskodunk ennek az esetleges megvalósulásáról.
Sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy a külföldi továbbtanulás csak a zsenik és a gazdag fiatalok kiváltsága, míg az átlagos középiskolások csak álmodoztak egy ilyen lehetőségről. A közelmúltban azonban fordult a trend:
a 2019/2020-as tanévben már kb. 15 ezer diák tanult külföldi egyetemeken
vagy főiskolákon, vagyis a felsőoktatásban résztvevő magyar hallgatók hat százaléka – körülbelül minden tizenhetedik fiatal.
Mindez nem véletlen, egyre nehezebb ugyanis itthon megcsípni az államilag támogatott helyeket, emellett drágul a lakhatás is. Ehhez képest ma már valós alternatívát nyújtanak a külföldi képzőhelyek, ahol nem csak gyakorlatorientált kurzusokkal, illetve nyelv- és kulturális ismeretekkel gazdagodhatnak a hallgatók, de a diplomaszerzést követően valószínűleg tetemes előnnyel indulhatnak majd a munkaerőpiacon is.
A megfelelő felsőoktatási intézmény kiválasztása fontos lépés, a döntés előtt pedig érdemes közelebbről megnézni, milyen költségek várnak az idegenben tanuló fiatalokra, illetve a családi kasszát kezelő szülőkre, ha külföldön tervezik a beiratkozást.
A legjelentősebb kiadást természetesen a tandíjak jelentik,
és bár számos országban vannak intézmények, illetve egyes képzések, ahol az uniós állampolgárok ingyen tanulhatnak – például Finnországban, Dániában, valamint a népszerű Ausztriában és Németországban –, regisztrációs vagy adminisztrációs díjak itt is felmerülhetnek, évente akár több száz eurós összegben. A korábbi top 3-as célpont Egyesült Királyságban a Brexit előtt kb. 4 millió forintra rúgott egy tanév költsége egy jobb egyetemen, ez a legtöbb képzőhelyen megduplázódott vagy triplázódott, emellett pedig a diákvízum összegével is érdemes számolni.
Nem árt azonban figyelembe venni a megélhetési kiadásokat, hiszen éppen az ingyenes képzéseket kínáló északi államokban rendkívül költséges az élet, de
Ausztria (21.),
az Egyesült Királyság (27.) és
Németország (29.) is a drágább országok közé tartozik,
így érdemes átlagosan legalább havi pár százezer forinttal kalkulálni még akkor is, ha kollégiumi elhelyezéssel vagy csupán egy szoba bérlésével számolunk. Ehhez hozzáadódnak a ki- és hazautazás költségei, ami még az olcsóbb európai repülőjegyekkel és a transzferekkel elég magas összeg lehet.
Emellett rengeteg a rejtett kiadás, így az utazások, laptop, ágynemű, bútorok, konyhai eszközök vásárlása és/vagy postázása – akár további többszázezer forintot is adhatnak a végösszeghez. Ha mindent összeadunk, akkor még tandíj nélkül is hozzávetőleg több millió forintba kerülhet egy külföldi tanév.
Külföldi továbbtanulás esetén természetesen érdemes ösztöndíj-lehetőségek, támogatási alapok után nézni a terhek könnyítésére, sőt,
a külföldön tanuló fiatalok általában szívesen próbálják ki magukat különböző diákmunkákban,
de akárhogy is, általában jelentős anyagi ráfordítást igényel a szülők részéről a nemzetközi tanulmányok finanszírozása.
Ezzel együtt a példák azt mutatják, hogy érdemes a gyermek jövőjébe fektetni, hiszen kifejezetten nagy előnyt jelenthet a későbbiekben a külföldi tapasztalatszerzés, nem beszélve a magas színvonalú, gyakorlatorientált képzési rendszerről és kint könnyen fejleszthető idegennyelv-tudásról.
Minden szülő az elérhető legjobb lehetőségeket szeretné nyújtani gyermekének, így a tagadhatatlan előnyöket és a tetemes költségeket látva felmerül a kérdés, hogyan és mikortól kell megtakarítani, ha valaki nemzetközi oktatást szeretne biztosítani továbbtanuló csemetéje számára?
Nem túlzás kijelenteni, hogy minél hamarabb érdemes elkezdeni a tervezést és szerencsére úgy tűnik, ezt a babát vállalók többsége is így gondolja. A gyermekek későbbi anyagi biztonsága már a babatervezés időszakában is igencsak foglalkoztatja a jövendőbeli szülőket, akik elsősorban a gyermek továbbtanulására akarnak gyűjteni.
Az igény tehát adott, de a megfelelő megtakarítási formát, illetve pénzügyi termékeket már nehezebb megtalálni. Kevesen tudják például, hogy az életbiztosítások éppen ilyen rugalmas, egyéni igényekre szabható opciót nyútjhattanak, és akár már 10 éves időtartam után is felhasználhatók, de ennél hosszabb távú gondoskodást is kínálhatnak a tudatos takarékoskodóknak.
A Generali MyLife Extra Plusz rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítását rugalmasan tudják felhasználni az ügyfelek, amikor szükségük van rá – például amikor gyermekük megkezdi külföldi tanulmányait –, de váratlan élethelyzetekben is segítő kezet nyújthatnak a biztosítás szolgáltatásai.
Hozzájárulok a fent megadott személyes adataimnak direkt marketing célú
kezeléséhez. Kijelentem, hogy hozzájárulásomat önkéntesen, az Adatkezelési
Tájékoztató – különösen annak
a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelésekre vonatkozó pontja – szerinti megfelelő
tájékoztatás
birtokában tettem meg.
Bővebben
A kiegészítő biztosítások megkötésével a balesetekből, betegségekből adódó sajnálatos eseményekre is felkészülhetnek a takarékoskodók. Az opcionálisan válaszható haláleseti díjátvállalásnak köszönhetően biztosított szülő halálesetének bekövetkeztekor a biztosító átvállalja a megtakarítási díjat, így a biztosított szülő halála esetén is az előre tervezett időpontban a gyermek rendelkezésére állhat a neki szánt összeg.
The post Külföldi továbbtanulás: akár évi 10 millió forintos kiadás appeared first on Generali Előrelátók Blog.